2010. november 20., szombat

32 év...


"Harminckét éves lettem én
meglepetés e költemény..."

József Attila sorai engem is utólértek...
Hogy jó e ez, vagy sem? Én azt mondom szükségszerű, és kikerülhetetlen.
Jól érzem magam a bőrömben, de persze mint minden 30 év feletti, én is szeretnék néha kicsit fiatalabb lenni...mindemellett nem utálom a koromat. Megvannak az előnyei is :)
Sokat nem tépem a számat a témában, hisz nem vagyok még bölcs aggastyán, és elvégre ez a nap is olyan mint a többi...
Nekem más csak kicsit... pirosbetűs nap a naptárban... 32 éve már...
De holnap már túlleszek rajta, s teljes erővel megcélzom a krisztusi kort, hogy aztán jövőre arról számolhassak be, hogy az a nap s kicsit más számomra...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése