2012. szeptember 12., szerda

A harmadik Tuza

2012.09.12-én Eri és én újból szülők lettünk, megszületett Barna fiunk!
Terhességünk 39.hét+1.napján, reggel 9:21-kor, 3350gr súllyal, 54cm hosszal.

Előző este zuhanyzás közben elment a nyákdugó, úgyhogy készenléti szolgálatba helyeztem magam. Az este eseménymentesen telt...már amennyire, mert Lili épp beteg, jön a foga úgyhogy hőemelkedése van, takonyfolyása, és hisztérikája :) Esténként többször kelt fel hozzá Eri, hogy visszaaltassa. Én a készenlétis természetesen mit sem érzékelve ebből, előre rápihentem a szülésre. :)
Reggel 6:15-kor mondja Eri, hogy ma szülés lesz, mert este szivárgott a magzatvíz, és mostanra már érezhetően folyik.
A napi rutint azért nem borítottuk fel, megetettük a gyerekeket, öltöztetés, tisztába tétel, elindítottuk a napjukat, aztán 7:30-körül bementünk a kórházba, átadtam a szülészeten, és mentem tovább a munkahelyre, hogy kijelentkezzek. (Anyósom már az este átjött, ő vigyázott a lányokra, és segít is, míg Eri visszatér a mókuskerékbe)
8:21-kor jött a hívás, hogy a vizsgálatok alatt el ment a magzatvíz, s mivel már 12 órája szivárog, irány a műtő. (6 óra után császározni kellett volna)
Kaptam magam, eldobtam a gyeplőt, és irány a kórház. Eri közben hívott, hogy már elő is készítették, csengessek majd az ajtón, és már öltöztetnek is be. Ez így is történt, kb 9:00-ra zöld klepettyusban, cipőre húzott hajhálóban vártam A pillanatot.... aztán egyszer csak hallom a műtőből a gyereksírást....MEGSZÜLETETT ! ! ! 
Pár perc múlva kihozták a fürdetőbe, ahol már ott lehettem vele, majd mikor elkészültünk, még volt alkalmunk pár szót váltani a bogyótárolóval is, hál' isten vele is minden rendben.
Holnap reggel valószínűleg csajostól bevesszük a szülészeti osztályt, kíváncsi vagyok mit szólnak az új jövevényhez :)
 
 Semmi kétség, fiú a szentem :)





2012. augusztus 8., szerda

Lili, Dorka, Barna (34w3d)

10 hete írtam a legutóbbi bejegyzésem :(
Ezt biztos meg fogjuk majd kapni Barnától, hogy őt miért nem vártuk annyira mint a lányokat, róla miért kevesebb bejegyzés készült? :) Biztos lesz ilyen :)
Pedig nem azért van így, mert kevésbé várnánk, hanem a lányok minden "szabad"időnket kitöltik. Feltételesen írom, hogy "szabadidő", mert már maga a fogalom is ismeretlen két másfél éves gyermek mellett. Ahogy nőnek, ahogy fedezik fel a világot, úgy igényelnek még több és még több odafigyelést, ha másért nem, csak azért, hogy kárt ne tegyenek a magukban vagy környezetükben  :)
  

Egyedül még nem tudnak felülni - ez azt jelenti leszállni sem - a lábhajtányos fröccsöntött motorra, de ha kikövetelik hogy tegyük fel őket, akkor kormány használat nélkül szabálytalankodnak, randalíroznak, ütköznek a teraszon. Félelmetes :)
Ahhoz képest hogy 10 hete arról írtam, hogy döcögve ugyan, de elindultak kétlábon, mára már hatalmas a fejlődés. Gyakorlatilag szaladnak, bár sokszor a fékezést mint olyant, még tanulni kell :) Mostanra megtanultak felmászni a lépcsőn de lejöni még nem tudnak. Néha néha már a kanapéra is feljutnak, pedig nem kicsi magasságot kell leküzdeniük, ellenben lemászni róla már egészen jól tudnak.
A videó az első lépcsőzésükkor készült, mára már ezt is jóval gyorsabban mívelik, szóval az ajtókat jobb zárva tartani :)

Lili az utóbbi időben felvett egy akaratos, hanemkapommegvonaglanikezdekaföldön stílust, ami kevésbé aranyos. Nagyon akaratos, követelőzős leányzó lett, de reméljük ez csak múló hóbort, és hamarosan le is veti. Mindazonáltal egy nagyon komoly, kissé magának való lányka, aki el tud játszani egyedül is, érdekli minden, és kellő figyelmet fordít dolgokra, mint pl a formabedobó, az építőkockák, a távirányító, a könyvek... mind mind le tudja kötni hosszú időre.
Dorka nem ilyen, alig alig lehet elszakítani az anyja mellől, de ez nem jelenti azt hogy félénk, vagy bezárkózott lenne, sőt! Ő az inkább vagány, ő a bátrabb, és talpraesettebb. De figyelme jóval szétszórtabb, mint Lilié. Neki szinte már az összes foga kint van, vagy épp jön kifele, Lilinek még csak most jönnek majd a rágófogai.
Mostanra már elrágcsálják a kenyérhéját, szeretik a szendvicset, és igazából bármit megkóstolnak amit mi eszünk. Főleg Lilus, aki nagyon szereti a pocakját :)

A nyalóka is nagyon bejön!
A beszélőkéjükkel sincs semmi gond, úgy tudnak dolgozni azzal a pár betűvel amit ki tudnak ejteni, hogy csuda! 10-20 másodperces összetett mondatokat fűznek össze, szépen hangsúlyozva a lényeget. Mindez kábé így hangzik: Bábbábá-bááábáábá-báá-bááá-bá-bá-bá? De azért már van pár szó amit tudunk hogy mire gondolnak, igaz leírva nem az igazi, mert sokszor a hangsúly kölönbözteti meg azt, hogy épp mire gondolnak. áppá/ápá=apa, ábbbá=anya, ppá=lámpa, bábbá=kutya, u-u-u=ugat, i-i-i=igen
Kár hogy ezeket nem lehet videóra venni, mert ha észreveszik, akkor a kamera már jobban érdekli őket, mint a monologizálás.

És akkor pár szó Barnáról is... A kissrác szépen fejlődik, minden rendben vele. Sokat nem mutat magából, mivel hetek óta belenyomja pofiját a méhfalba, így normális képünk nem is készült róla sajnos. Annyit sikerült azért kivenni a látottakból, hogy talán inkább Dorkára fog hasonlítani, legalábbis a feje olyan kerekebb. De mintha nem lenne olyan pisze konnektor-orrú, mint a csajok, kicsit markánsabb nózija van. Jó aktív gyerek, néha úgy meg tudja rugdosni Erit belülről, hogy csak na. Van hogy hajnalban jön bele a lábába a bugi, ilyenkor Eri ébren várja hogy a gyerek elaludjon :) Nem könnyű két ilyen imposztor mellett terhesnek lenni, pedig aztán sokkal elevenebbek-rosszabbak is lehetnének a lányok, még szerencsénk is van velük.
26 hetesen
30 hetesen
Megkezdtük a felkészülést a gyerek érkezésére, elővettük a lányok régi holmijait, amik között jópár fiú holmi is van, mert anno Dorkát is fiúnak vártuk egy ideig...Így az első egy-két hónapra már van jópár fiú göncünk. Vettünk még egy kiságyat, matracot, pelenkázó feltétet rá. Gyakorlatilag megvan az induló csomag. Első pár hónapban a mi szobánkban fog aludni, oda tettük a kiságyat. Aztán ha beáll a napirendje, akkor megy a gyerekszobába a csajokhoz. De "várom" már azokat az estéket, mikor egymást keltik fel a gyerekek a sírásukkal :) Bizonyára nem könnyű fél év elé nézünk, de mi szeretjük a kihívásokat :) Ha kicsi a tét, a kedvünk sötét :)

Legközelebb valószínűleg már csak akkor írok, mikor megszületik Barna. Előbb már nem nagyon lesz időm, mert annyi dolog van, csoda hogy ez a bejegyzés is megszületett végre. Úgyhogy pár hét múlva jöhetnek a drukkok, hogy minden rendben legyen a szülésnél! Egy biztos, a tejfakasztó idén nem marad el, sőt bepótoljuk utólagosan a lányokét is :)
A legvégére pedig egy ma készült pocakfotó, ahol Eri hasa szinte már belelóg a levesbe :)

2012. június 3., vasárnap

Lili, Dorka, Barna (24w5d)

Bendegúz projektünk nevet kapott, ahogy a címből is látszik: Barna.
Szerettem volna új nevet kitalálni, hisz anno Dorka neve lett volna Barna, ha fiú lesz, de nem igazán találtunk más metszéspontot Erivel a nekünk tetsző fiúnevek között. Én inkább hagyományos és/vagy régiesebb nevet adnék, mint: Oszkár, Csoma, Leó, Fülöp, Vilmos...stb, Eri pedig: Patrik, Péter, Zsombor, Csongor, Levente nevekben gondolkozott.
Így hosszas agonizálás után arra jutottunk, hogy visszanyúlunk a korábbi gyermekáldáskor felmerült lehetésges fiúnévhez, a Barnához. (nem Barnabás, szimplán Barna)
Persze ez a név is csak akkor biztos, ha majd bekerül az anyakönyvbe...de addigis úgy néz ki fiunknak immáron neve vagyon.
A 24. heti ultrahangon mindent rendben talált az orvos, szépen fejlődik. Sajnos jó képeket nem sikerült róla csinálni, mert eléggé belefúrta az arcát a méhlepénybe, de azt legalább már mi is láttuk: kétségtelenül fiú!
Aki nem tudja kivenni mit is lát valójában, annak a jobb oldali képen kiemeltem a lényeget.

Legközelebb két hét múlva megyünk dokihoz, bepróbálkozunk egy 4D-s műsorral...meglátjuk akkor mit mutat a pofikájából.

A lányok. Nos ők életük egy meghatározó szakaszához értek: elindultak felegyenesedve! Olyan gyorsan történt minden... Jó ideje már fel-fel álldigálnak, kézen fogva sétálnak, tolják a taligát...de valahogy nem nagyon akarózott egyedül lépegetni. A hét elején Dorkánál, hét közepénél Lilinél is megtörtént az áttörés, egyszer csak megindultak! Kezdetben esetlenül, de annyira kíváncsian és kitartóan próbálkoztak, hogy órák alatt látványos volt a fejlődés. Mindkét csajszi első lépteinél pont együtt volt a család, és kéznél volt a fényképezőgép is, így minden rögzítve van! Az azóta eltelt 2-3 nap alatt egyre tökéletesítik a technikát, sőt ha csak lehet, már nem négykézlábaznak, inkább megpróbálják két lábon legyűrni a távolságokat! :) 



És a végére néhány kép az elmúlt egy hónapból:
Eri rokonaitól kaptunk egy csomó szuper játékot!     Itt pedig nagybátyámmal pózolnak a csajok

Dorka fején szökőkút! :)                     Kikunyizza a kaját a zapgyától :)

A kosárban hintáztatás még mindig a legszuperebb játékok egyike, akárcsak az ölben tartva ugrálás!
 "Ugráljunk, mint a verebek, rajta gyerekek!" :) Apa legalább kondizik :)


 Dorka már régóta felállt magától, de az elindulással kivárt...


Elaludta a pofiját a kis sebhelyesarcú...      Itt pedig apa ölében sziesztázik...

A munka és annak öröme :)

Végezetül pedig itt a bizonyíték, hogy a lányok gyorsabbak a fénynél! Képesek előbb pislantani, mint ahogy a vaku fénye visszavetül az érzékelőre :)
 
Dorka zombi módban...

Ők pedig a kínai ópiumcsempészeim :)



2012. május 3., csütörtök

Lili, Dorka, Bendegúz (20w2d)

Előző bejegyzéshez képest most fordítok a sorrenden, elébb a lányokról pár szó:
Az elmúlt három héten túl sok minden nem történt velük, túl vagyunk ugyebár az első szülinapon, de erről írtam korábban.
Két említésre méltó esemény volt az életükben, egyik, hogy részt vettek drága szüleik "esküvőjén", másik hogy megvolt idei első kismedencézésük a kertben :)
Node az esküvőről kicsit bővebben: Nem volt semmi felhajtás, március második felében beugrottam az Okmányirodába, és megkérdeztem mi a legközelebbi időpontja, és legpuritánabb módja az egybekelésnek...így április 27 péntek reggel 9:30-ra kaptunk időpontot. Beszéltük korábban, hogy esetleg ősszel majd szolid, családi körben egybekelünk, de aztán most, hogy becsúszott Bendegúz (még mindig csak projektnév), úgy döntöttünk hogy szimplán csak "összeiratkozunk", lakodalom, vendégsereg, pompa és csillogás nélkül. Így esett, hogy múlt hét pénteken eltöltöttünk a Városházán a két gyerek és a két tanú társaságában egy romantikus 5 percet, amíg az anyakönyvvezető elmondta a kötelezőt, majd átadta a házasságlevelünket. Úgyhogy éljen az ifjú pár!!! Éljen éljen! :)

A "nagy" esemény után leugrottunk a Balcsi partra nászút gyanánt fagyizni egyet, ahol rokonoktól kaptak a csajok egy csodaszép aliggiccs triciklit, ami viszont annnnyira bejön a lányoknak, hogy megy a harc érte, így kénytelenek voltunk azóta leboltolni még egyet, egy sárgát :) Az én szépérzékemnek kicsit sok ez a ciklámen mickey egér design...de a tisztelt kínai kollégák fröccsöntési fantáziája azért megér egy ötös alát :) 


Másik nagy kaland a pancsolás volt, amit NAGYON élveztek!!! A fürdővízben amúgy is szeretnek pancsolni, de Lili eddig úgy félt a fűtől, hogy szinte sokkot kapott mikor egy hete megpróbáltam letenni az udvaron :) Ezért kicsit tartottam a medence partitól, de végülis úgy tetszett nekik, hogy még törölközés után is visszamásztak egy kicsit repetázni :)





És akkor Bendegúzról pár szó:
Hát vele volt egy kis kalamajkánk az elmúlt időszakban, történt ugyanis, hogy a 15. héten levett vér alapján kevés lett az AFP értékünk (és a 18. héten megismételten szintén, bár ott a párom testsúlyát is nagyon elírták, ennyit a honi egészségügy precizitásáról), ami kromoszóma rendellenességre (pl Down kórra) utalHAT. És itt most kétszer aláhúznám a feltételes módot, mivel:
ad.1. a vizsgálat elavult, más országokban nem is végzik,
ad.2. nem pont a 16. héten vették le, eleve nem lehetett jó az érték,
ad.3. UH vizsgálatokon mindent rendben találtak, és az AFP magában kevés is a pontos diagnózishoz,
ad.4. nekünk a lányoknál is alacsony volt az érték...
De az ördög nem alszik, ezért ma elmentünk Győrbe genetikai szaktanácsadásra. Szerencsénkre a 12. héten Székesfehérváron csináltattunk egy kombinált tesztet (ami a lehető legnagyobb 86% pontosságú,), annak az eredménye, és a korábbi UH-ok eredménye alapján a szakdoki is azt mondta, hogy ne foglalkozzunk az AFP-vel... kiállította a papírt, hogy az esély kromoszóma rendellenességre jóval 1% alatt van. További vizsgálatot (magzatvíz minta) amúgy is csak akkor végeztek volna, ha a rendellenesség esélye 1% feletti...merthogy a vizsgálat akár vetéléssel is járhat.
Azért megerősítendő a jó hírt, délután elmentünk a nőgyógyászunkhoz UH-ra, ahol ő is rendben talált mindent. Bendegúz 20+2 hetes 340gr, és úgy néz ki FIÚ ! ! ! :)
Bár komolyan mondom, legény legyen a lányon aki ezt a képek alapján megmondja...itthon összenéztem a 4D-s képeket a csajok ugyanekorabeli (óóó szép magyar nyelvünk) képeivel, és bizony én nem mernék megesküdni rá hogy az, ERi pedig biztos benne hogy lány....de a doktor úr váltig állítja, hogy ez bizony nem lesz nunus, sőt tovább ment: azt mondta, ha ez nem kukus, ő soha többet nem fog UH-ot csinálni. Hát higgyünk neki :) A vizsgálati lapra már rá is írta a nemét.
Legközelebb 4 hét múlva megyünk UH-ra...addig elhiszem neki amit látott :)
A következő képen látszik mekkora Eri pocakja:

 Itt pedig Bendegúz pofija egy ma készült 4D-s UH felvételen:

Legközelebbi bejegyzésben talán már nevén nevezzük a gyereket...addig van időnk agyalni rajta :)








2012. április 10., kedd

Lili, Dorka, Bendegúz

Először pár szó Bendegúzról: köszöni szépen jól van :) Nődögél ahogy kell, ami vizsgálat pozitív kell legyen az az, ami negatív kell legyen, az meg az. 16. héten voltunk UH-on (most a 17.hetünkben vagyunk), úgy izgett-mozgott a kis bogyó, mint a motolla :) Jelen állás szerint Bendegúz fiú, de már nem ülünk fel ilyen infóknak, a csajok is fiúnak indultak az első UH-ok alapján, szóval megvárjuk a 20. heti vizsgálatot is, addigra már nagy valószínűséggel biztosat lehet mondani. Sokan nem szeretik (vagy nem látják a lényeget) az UH képeket, de azért lövök egyet, íme ő Bendegúz, kényelmesen belepöffeszkedve a méh-fotelba:
17. hét elején már nemcsak a bogyótároló, de én is éreztem Bendegúzt rúgni! Csak úgy puklisodott Eri hasa :)

És hát megérkeztünk a lányokhoz, akik idén Húsvét hétfőjén töltötték első születésnapjukat!!! Ezúton is Boldog Születésnapot nekik :)

Legutóbbi bejegyzés óta annyi történt, hogy most már mindkét kisasszony kapaszkodva önállóan feláll, Dorka kapaszkodva körbesétálja a tereptárgyakat, Lili még kicsit ügyetlenül lépdel, de nagyon akar a lelkem :)
Dorkának egy héttel ezelőtt megvolt az első bázisugrása, a fotelből ülve, előrehajolva dobott egy fejjel előrét a padlóra, volt is sírás rendesen, de szerencsére nagyobb volt az ijedelem, mint a sérülés. Percek múlva már motoroztunk tovább, mintha mi sem történt volna. Merthogy szülinapjukra már előre kaptak nagynénjüktől egy-egy mű.a. motort, amiről ugyan még alig ér le a lábuk, de nagyon szeretik, és követelik hogy tologassuk őket rajta. Persze ezen is megvolt az első baleset, ugyanis apa próbált trükközni tologatás közben, és egykerekeztettem a járgányt, ami persze kiszaladt a Dorka alól, aki dobott egy seggest :) Úgyhogy megkaptam Eritől a beosztásom... Meg is érdemeltem no :)
A húsvétról, szülinapról beszéljenek a képek:
Fürdés utáni hajköltemény :)
 A pufit kétpofára tömnék ha hagynánk nekik, Lili pedig már egyedül iszik cumisüvegből.

 Hát ez a motor nagyon bejön nekik :) Ők előbb értek be motorimádat terén, mint a zapgyuk :)

 Kicsit bizalmatlanul álltak neki a tortapaszikoláshoz, de aztán Dorkának nagyon megjött a kedve! Lili inkább mintha sajnálta volna szétbarmolni azt a szép tortát... :)
 Hát a rontóbrigádnak kétszer sem kellett mondani, bátran belecsapott a közepébe :)

Az ajándékosztás végén még libikókáztunk egyet...

...hazudtam valaha hogy normális lennék? (de legalább már tudjuk hogy nem csak 60kg-ig terhelhető)



És a végére Lenke nénisen egy kis bölcselet: Az élet nemcsak játék és mese!
Bizony kijut mostanában a rosszból is sajnos. Húsvét vasárnap délután Dorka szinte minden előjel nélkül hányt egy nagyot. Már reggel elkezdett taknyosodni, de nem hittük hogy ez lesz belőle. Így a tegnap előtti éjszakánk úgy telt, hogy egyik szobában Eri Dorkát tutujgatta, fél óránként orrszi-porszi, hogy el tudjon végre aludni és ne bőgjön, én meg a másik szobában Lilit pesztráltam álomba, mert ő meg szolidaritásból sírt. 
Azt még nem tudni, hogy Dorka beteg e, vagy csak a foga jön, de ömlik a taknya, és tegnap estére Lili is csatlakozott. A különbség annyi, hogy míg Dorka orra folyamatosan patakzik, addig Lilinek hátrafele folyik, aminek hatására tegnap este ős is hányt. Háromszor. Taknyot. Guszta mi? Szóval az éjszakánk megint jól alakult, Lili óránként felüvöltött álmából, öklendezve, szipogva. 
Úgyhogy mai program: Doktorbácsi. És ez egy igazi doktor, ninSchmitt tenni.